Hazánkban a könnyűszerkezetes épület rendkívül megosztó kivitelezési mód az építkezés tekintetében. Vannak, akik imádják és folyamatosan érvelnek mellette, ugyanakkor sokan vannak azok is, akik az ellentáborba tartoznak és nemhogy ők maguk nem laknának soha könnyűszerkezetes épületben, de még azt is megpróbálják lebeszélni, aki esetleg ilyesmit tervez a közeljövőben. Érvek és ellenérvek folyamatos ütköztetése zajlik folyamatosan, ami főként a tájékozatlanság miatt alakult így.
Könnyűszerkezetes épületek a világban
Nem túlzás kijelenteni, hogy világviszonylatban ez a legelterjedtebb építési forma. Az egekbe nyúló felhőkarcolók is ilyennek számítanak, mivel acélszerkezetes technológiát használnak. Tehát nem rendelkeznek tömör tégla- és betonfalakkal. Észak-Európában és Észak-Amerikában ez a legelterjedtebb séma. Nekünk, itt Magyarországon ez furcsa lehet, hiszen inkább a téglaházakat részesítjük előnyben, amikor házépítésről vagy vásárlásról van szó. Félreértés ne essék, egyik sem jobb, mint a másik, de nem is rosszabb. Hogyha közelebbről megvizsgáljuk, hogy mik a könnyűszerkezetes házak előnyei és hátrányai, akkor könnyebben eldönthetjük, hogy megfelelnek-e az igényeinknek.
A könnyűszerkezetes épületek időtállósága
Ha a fából készült könnyűszerkezetes házakat vesszük górcső alá, akkor elsősorban a faanyag minőségével kell foglalkozzunk. A megfelelően kezelt fenyőfa például több mint fél évezreden keresztül képes megőrizni az alapvető fizikai tulajdonságait. Nem korhad el, nem veszít a tartásából és ellenáll a kártevőknek. Ezzel szemben, a beton néhány évtized után korrodálhat a megfelelő szigetelés hiányában. A kivitelezés minősége szintén sokat nyom a latban. Ha a faanyag kezelése nem megfelelően történik, akkor néhány év alatt szükségessé válhat a szerkezeti felújítás. Természetesen erre a könnyűszerkezetes építőcégek különösen nagy figyelmet fordítanak, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Mégis sokan úgy gondolják, hogy a könnyűszerkezetes házak hamar összedőlnek, hiszen hány és hány felvételt lehet látni a híradásokban, amikor papírmaséként repülnek a levegőbe, amikor Amerikában tombolnak a tornádók. Először is, Magyarországon ilyentől nem kell tartani, másrészt egy 200-300 km/h lecsapó tornádónak a téglaépületek sem állnának ellen. Viszont a könnyűszerkezetes épületeket sokkal gyorsabban újjá lehet építeni és ez az, ami miatt olyan sok könnyűszerkezetes ház található Észak-Amerikában.
A könnyűszerkezetes épületek előnyei
Az egyik legfontosabb dolog már említésre került, ez pedig a gyors kivitelezés, ami annak köszönhető, hogy nem kell bizonyos technológiai sorrendekre várni. A téglaépület esetében hosszú ideid eltart, ameddig megfelelően kiszárad a fal. Ez nagyban függ az időjárási körülményektől is. Kedvezőtlen esetben, esős, hideg időben ez több napot is igénybe vehet, ami a munka rovására megy. Mi a helyzet a hőtároló képességével? Ezzel is sokat szoktak érvelni azok, akik ellene vannak a technológiának. Ez is csak részben jelent gondot. A helyzet úgy néz ki, hogy a vékonyabb falak miatt nyáron hamarabb átmelegszik, ezért mindenképp szükség van klímára, télen pedig gyorsan kihűl, amint abbahagyjuk a fűtést.
Manapság már olyan modern, rétegelt hőszigetelési technológiákkal találkozhatunk, ami korántsem engedi olyan gyorsan kihűlni a lakást. Éppen ezért érdemes komoly tetőszigeteléssel ellátni, mert javarészt nem a falakon keresztül, hanem a tetőn szökik ki a meleg. A vékonyabb falak nagyobb élettér kialakítására alkalmasak, bár az is igaz, hogy hallani lehet, ha valaki a mellettünk lévő szobában beszél. Egyik lényeges hátrány lehet a gyenge hangszigetelés. Ezért forgalmas helyre nem feltétlenül jó döntés a földszintes készház építése. Az emeletes kivitel megvalósításának nincs akadálya, viszont jobban fogjuk hallani a lépteket, mint egy téglaházban. A könnyűszerkezetes házak kivitelezése nem feltétlenül kerül kevesebbe, hogyha igazán minőségi megvalósítást keresünk, viszont ezáltal a szigetelésével biztosan nem lesz gondunk a jövőben, ami alacsonyabb költségeket von maga után.